A választások után

A képviselők megválasztják az Európai Parlament új elnökét, az alelnököket és a quaestorokat, valamint meghozzák a munkájuk megszervezésével kapcsolatos egyéb fontos döntéseket, például azt, hogy hány képviselő legyen az egyes parlamenti bizottságokban.

Az Európai Parlament új elnökének megválasztása a képviselők első feladata, amikor júliusban először ülnek össze a plenáris ülésen.

A képviselők két és fél évre választják az elnököt (azaz a parlamenti ciklus felére), amely megújítható.

Jelöltet egy képviselőcsoport vagy olyan európai parlamenti képviselők csoportja állíthat, amely az összes EP-képviselő legalább egy huszadát képviseli (36 képviselő).

A szavazás titkos. Az a jelölt lesz az elnök, aki a leadott szavazatok abszolút többségét kapja.

Ha három szavazási forduló után egyik jelölt sem szerzi meg az abszolút többséget, a képviselők a negyedik fordulóban választanak a harmadik forduló két vezető jelöltje közül.

Az elnök megválasztása után az Parlament folytatja a munkát az alelnökök, majd a quaestorok megválasztásával.

Az alelnököket és a quaestorokat az elnökhöz hasonlóan két és fél évre választják.

Jelöltet állíthat egy képviselőcsoport vagy olyan európai parlamenti képviselők csoportja, amely az összes EP-képviselő legalább egy huszadát képviseli (36 képviselő).

A szavazás titkos, és egyidőben tartják az összes jelöltre vonatkozóan. Minden EP-képviselő annyi szavazatot adhat le, ahány tisztség rendelkezésre áll. A leadott szavazatok abszolút többségét megszerző jelölteket a megszerzett szavazatok számának sorrendjében választják meg. Ha az első szavazás során 14-nél kevesebb jelöltet választanak meg, ugyanazon feltételek mellett második szavazást tartanak.

Ha a szavazás harmadik fordulójára is szükség van, akkor a legtöbb szavazatot nyerő jelöltek töltik be a fennmaradó helyeket.

Az öt quaestort ugyanezen eljárás alapján választják meg.

A képviselők az első plenáris ülésen döntenek az egyes parlamenti bizottságokban ülő tagok számáról.

Ezt követően a képviselőcsoportok rendes tagokat és póttagokat neveznek ki a bizottságokba. Az egyes képviselőcsoportok bizottsági helyeinek elosztása a teljes Parlament összetételét tükrözik.

Az első plenáris ülést követő első bizottsági üléseken a bizottsági tagok elnököket és alelnököket választanak két és fél évre.

Az Európai Bizottság elnökét az Európai Tanácsban ülésező tagállamok vezetői jelölik. A sikeres jelöltnek meg kell szereznie a képviselők többségének támogatását.

Az Európai Parlament támogatja a csúcsjelölt-állítás folyamatát, amely során az európai politikai pártok még a választások előtt bejelentik jelöltjüket az Európai Bizottság elnöki posztjára.

Az Európai Bizottság elnökének megválasztása az új Parlament egyik első feladata.

Az uniós vezetők által az Európai Tanácsban előterjesztett jelöltet felkérik, hogy tegyen nyilatkozatot a képviselők előtt, és vegyen részt a velük folytatott plenáris vitában. Ezután a képviselők titkos szavazása következik.

A parlamenti jóváhagyás érdekében a jelöltet legalább az összes EP-képviselő felének plusz egy főnek kell támogatnia. Ha a jelölt nem szerzi meg a szükséges többséget, az Európai Tanácsnak másik jelöltet kell javasolnia.

Megválasztását követően, az egyes tagállamok jelölései alapján az Európai Bizottság elnöke dönt arról, hogy kik a biztosjelöltek, és különböző szakpolitikai tárcákat rendel hozzájuk. Minden tagországból egy biztos van.

Az Európai Parlament nyilvános meghallgatásra hívja a biztosjelölteket, hogy megállapítsa, alkalmasak-e a betölteni kívánt állásokra. A Parlament jogi bizottsága minden vita előtt megvizsgálja a jelölt érdekeltségi nyilatkozatát.

A meghallgatásokat a megfelelő parlamenti szakbizottságok szervezik, és azt élőben közvetítik. A jelöltek az ülés előtt válaszolnak az írásbeli kérdésekre, a meghallgatás elején rövid beszédet tartanak, majd ezt követően válaszolnak a képviselők szóbeli kérdéseire.

Az ülést követően az érintett bizottságok elnökei és a képviselőcsoportok képviselői találkoznak, hogy értékeljék a jelöltek teljesítményét. Ha nem teljesen elégedettek egy jelölttel, dönthetnek úgy, hogy további írásbeli kérdéseket tesznek fel további válaszok megszerzése érdekében, vagy meghívják a jelöltet egy másik meghallgatásra. Ezt követően értékelő levelet készítenek, amelyet eljuttatnak a bizottsági elnökökhöz, majd az Parlament elnökéhez és a képviselőcsoportok vezetőihez.

Azok a jelöltek, akik nem kapnak pozitív elbírálást a szakbizottságoktól, visszaléphetnek, és másokkal helyettesíthetik őket, akiket a Bizottság elnöke választ ki az érintett tagállamok javaslata alapján. Az új jelölteket a Parlamentben is meghallgatják.

Az Parlament elnöke és a frakcióvezetők elemzik a folyamatot és az értékelő leveleket, és a szakbizottsági elnökök javaslatára dönthetnek a meghallgatási folyamat lezárásáról.

A meghallgatások lezárását követően a Parlament plenáris vitát tart, ahol a Bizottság elnöke bemutatja a biztosokat és politikai prioritásaikat.

A Bizottság megválasztott elnöke a Parlament ülésén bemutatja a biztosjelöltek teljes csapatát és programjukat. Az előadást vita követi.

A Parlament szavaz arról, hogy támogatja-e a megválasztott elnök és a biztosjelöltek testületként való kinevezéséhez. A döntést a leadott szavazatok többségével hozzák meg.

A képviselők elérhetőségei a Parlament EP-képviselői weboldalán érhetők el. Keressen egyéni képviselőket név vagy ország, képviselőcsoport vagy bizottság szerint. Az EP-képviselők oldalain megtalálhatók az e-mail címeik és a közösségi média profiljaik.

Az Európai Parlament elkötelezett az átláthatóság mellett.

Az összes plenáris ülés és a legtöbb bizottsági ülés élőben közvetített, a korábbi ülések felvételei pedig elérhetők a Parlament multimédia központjában.

A plenáris weboldal tájékoztatást ad a plenáris ülés napirendjeiről, az elfogadott szövegekről, jegyzőkönyvekről és az elektronikus szavazások eredményeiről. A bizottságok honlapján elérhetők az ülések dokumentumai és a bizottságok munkájával kapcsolatos akták.

A Parlament célja, hogy az európaiakat folyamatosan tájékoztassa munkájáról, és különböző csatornákon keresztül kommunikáljon, ideértve az kapcsolattartó irodákat, a weboldalt és a közösségi médiát.

A Parlamentnek valamennyi uniós fővárosban van kapcsolattartó irodája, a legnagyobb uniós országokban pedig regionális irodái találhatók. Az EU-szerte növekvő számú Europe Experience látogatóközpont célja, hogy közvetlen betekintést nyújtson abba, hogy az EU miként hoz változást az emberek életében.

A honlap Hírek rovata sajtóközleményeket és egyéb, a médiának szánt anyagokat tartalmaz, míg a Témák rovat célja a Parlament konkrét ügyekkel és tágabb kérdésekkel kapcsolatos munkájának ismertetése.

A Parlamentnek van közösségi médiafiókja a Facebookon, Instagramon, X-en, YouTube-on, LinkedIn-en, TikTokon és más platformokon.

Az egyes EP-képviselők munkáját is nyomon követheti – fentebb írtunk arról, hogyan léphet kapcsolatba velük.