Európai választások2024. június 6-9.

Hogyan biztosíthatók a szabad és tisztességes európai választások?

A szabad és tisztességes választások a demokratikus folyamat lényegét képezik. Gondoskodni kell arról, hogy a szavazók beavatkozástól és manipulációtól mentesen dönthessenek. Ezért az uniós országok és az uniós intézmények számos olyan intézkedést hoztak, mellyel az európai választások során megelőzhető a rosszindulatú beavatkozás és a dezinformáció, valamint kivédhetők a kibertámadások és az adatvédelmi incidensek.

Az európai választások tisztességességének, valamint beavatkozástól és manipulációtól való mentességének biztosítása a nemzeti választási hatóságok feladata. Ezt az európai és a nemzeti joggal összhangban, valamint az uniós intézmények támogatásával végzik.

Munkájuk során többek között védik a választásokat az információmanipulációra irányuló esetleges kísérletekkel, a kibertámadásokkal, az adatvédelmi incidensekkel és a hibrid fenyegetésekkel szemben.

Az európai választásokon a szavazás módja országonként eltérő. Egyes országokban a polgárok kizárólag szavazólapokon szavazhatnak, míg máshol elektronikusan vagy online is leadhatják szavazataikat.

Bevett rutineljárások vannak érvényben a szavazatszámlálás kettős ellenőrzésére, függetlenül attól, hogy a szavazatot hogyan adják le. Az esetleges technikai hibák jelentésére, ellenőrzésére és kijavítására is minden tagállam kialakított egy rendszert, kisebb szabálytalanságok és emberi hibák ugyanis minden választás során előfordulhatnak.

Az európai választási együttműködési hálózat a választási ügyekért felelős tagállami hatóságokat tömöríti. Keresse meg saját országának a választások integritásáért felelős hatóságát: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország-, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia.
Az európai választások során a kiberbiztonság garantálása az egyes uniós országok felelőssége.

Ez azt jelenti, hogy meg kell védeni a választásokkal kapcsolatos hálózatokat és információs rendszereket, valamint felhasználóikat az olyan káros kiberfenyegetésekkel szemben, amelyek megzavarhatják a választási folyamatot és a választókat. Ilyen fenyegetés például az informatikai rendszerek feltörése vagy a kibertámadás.

Az európai választások közeledtével az uniós országok közösen készülnek fel a potenciális kiberfenyegetésekre. Ezeket uniós intézmények, szervek és ügynökségek támogatják, például az Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség vagy az uniós intézmények, szervek és ügynökségek hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoportja.
A biztonságos választások megszervezése személyes adatok – például a választók neve, címe, születési ideje vagy személyazonosító száma – kezelésével jár.

Annak érdekében, hogy az európai választások során magas szintű adatvédelmet biztosítsanak, a nemzeti választási hatóságok az uniós és a nemzeti szabályokat követik. Ez magában foglalja a személyes adatok engedély nélküli vagy jogellenes feldolgozással és véletlen adatvesztéssel szembeni védelmét.

Keresse meg saját országának adatvédelmi felügyeleti hatóságát.
A dezinformáció olyan, szándékosan manipulált tartalom, amelyet azzal a szándékkal terjesztenek, hogy bizonyos stratégiai, politikai vagy gazdasági célok elérése érdekében megtévesszék vagy becsapják a közönséget. Ilyen cél lehet például a demokratikus intézményekbe, folyamatokba vagy választásokba vetett bizalom aláásása vagy a választási eredmények befolyásolása.

A dezinformáció nem feltétlenül teljesen hamis vagy kitalált információ. A manipuláció sokféle formát ölthet. Gyakran az az alapja, hogy az információkat vagy tartalmakat kontextuson kívül jelenítik meg, félrevezető felirattal vagy fényképpel egészítik ki, vagy valódi tartalmat másnak állítanak be, mint ami valójában.
A dezinformáció fenyegetést jelenthet a társadalomra nézve, mivel alááshatja a demokráciát, torzíthatja a demokratikus vitát, polarizálhatja a társadalmat, és megnehezítheti a polgárok számára, hogy demokratikus döntésüket beavatkozástól és manipulációtól mentesen hozzák meg.
Mielőtt megosztana egy információt, lépjen egyet hátra, és gondolkozzon! A dezinformációt olyan emberek segítik elő, akik túl gyorsan, akár elolvasás nélkül nyomják meg a „Megosztás” vagy a „Tetszik” gombot.

A dezinformáció gyakran olyan tartalom, ami az alábbi technikák valamelyikével veszi rá az embereket a megosztásra:
- erős érzelmeket vált ki, például dühöt, felháborodást, félelemet vagy sóvárgást;
- rendkívül polarizáló;
- túl szépnek vagy túl rossznak tűnik ahhoz, hogy igaz legyen.
Gyakorlati tanácsokért olvassa el a „Hogyan ismerjük fel az álhíreket?” című tájékoztatót.
Az uniós intézmények, a civil társadalom és más szervezetek többféle módon is fellépnek a dezinformáció ellen. Erről az alábbi weboldalakon tájékozódhat:
- Az Európai Parlament dezinformációról szóló weboldala
- Az Európai Bizottság online félretájékoztatásról szóló weboldala
- Az Európai Külügyi Szolgálat dezinformációról szóló weboldala
- A keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoport EUvsDisinfo elnevezésű weboldala
- A Digitális Média Európai Megfigyelőközpontja (EDMO) tényellenőrzők, médiaműveltségi szakértők és tudományos kutatók segítségével elemzi a dezinformációt és küzd ellene. Az EDMO központjainak hálózata valamennyi uniós országra kiterjed
- A nemzeti tényellenőrzők jegyzéke: Európai Tényellenőrző Szabványügyi Hálózat (EFCSN)

Hogyan biztosíthatók a szabad és tisztességes európai választások?

Ki felel az európai választások szabadságának és tisztességességének biztosításáért?

Hogyan biztosítható a kiberbiztonság a választások idején?

Hogyan biztosítható az adatvédelem a választások során?

Mi számít dezinformációnak?

Miért kell fellépnünk a dezinformációval szemben az európai választások közeledtével?

Hogyan segítheti Ön a dezinformáció elleni küzdelmet?

Hol lehet még többet megtudni a dezinformációról?